Az osztály közösségünk....

Szeretem az osztálytársaimat.Általánosságban mindenki jóban van mindenkivel.De, a közösség nem túl jó....Ugyanis több felé bomlik az osztály.Vannak akik próbálják össze tartani, igyekeznek mindenből minél jobbat kihozni, és vannak akik nem.Vannak olyanok is, akik csak így teng-lengnek ezek között, és mennem éppen az az árral, amelyik az erősebb.De, ahogy egyre többet vagyunk együtt, egyre jobban ismerjük egymást, ezáltal alakulnak a baráti viszonyok is.Ez így normális.De, vannak akik szétválaszthatatlanok voltak, most mégis folyamatosan veszekednek, ha egyáltalán szóba álnak egymással.Senki sem tökéletes, ez így van, bár vannak akik tehetnek arról, amit rosszul tesznek.Én is szoktam félre lépni nem arról van szó, és próbálom magam formálni.Lehet ez nem jön össze, de próbálkozom.Vannak akik nem.Nem érdekli őket senki és semmi véleménye, és elképzelnek magukról egy olyan világot, amilyenek szeretnének lenni, és miután ezt elképzelik, el is hitetik magukkal, és azt hiszik, olyanok, amilyennek látják magukat, pedig nem!Szóval még csak alakul a társaság, és szerintem ez még jó ideig el fog tartani.Azis természetes, hogy miután kialakult ez, vannak viták, meg ilyesmik, de nem annyira, mint még most.Éppen ezért valamennyivel nehezebb véleményt adni az egészről, mert napról napra változik!Mindenki és minden, és ez így jó:)Mikor véleményezek csak magamat tudom konkrét példának felhozni, mert soha nem tudja senki pontosan hogy kivel mi van mikor.Lehet minden pisszenést közöl valamiylen úton a másikkal, de még sem.Ez lehet értelmetlenül hangzik, pedig nem az, mert egyszerűen nem tudja senki a más godolatait akkor sem, ha mindent elmond neki!
Én tegnap még nagyon sokat vitáztam egy lánnyal, de ma már meginnt annyira jóban voltunk, hogy hihetlen!Szeretem az embereket az osztályban, mindegy hogy ki milyen, mert attól különleges az osztály, amilyen!Én szeretm nagyon, és sokakkal nagyon jóban vagyok, és remélem hogy ez így is marad!

Teák...

INDIA

DARJEELING

Így hívják az India észak-keleti részén található tartományt, amely közel 3000 négyzetkilométeren terül el a Himalája lábainál. Innen származik a világhírû Darjeeling tea, amely teafajtát a "teák pezsgõjének" is mondanak. A Darjeeling tea a különleges, finom ízét és zamatát az itt uralkodó klímának köszönheti. A legkiválóbb minõségû teát adó teacserjék 1500-2000 méter magasságban nõnek, ahol a hideg éjjelek és a nappali intenzív napsütés ideális környezetet biztosítanak a növény termesztéséhez. A teát egy évben többször is szüretelik. Az elsõ szüret idõszaka március és április. Az elsõ szüretelésbõl (First Flush) származó tea friss, erõsebb ízhatású. A második szüretelést (Second Flush) május-június hónapban végzik. Ez a szüret lágyabb karakterû teát ad. Az úgynevezett Autumnal, vagyis õszi szüretbõl határozott, jól elkülöníthetõ, egyedi karakterû tea készíthetõ.

ASSAM

Az Assam fennsík a világ legnagyobb egybefüggõ teatermesztõ vidéke. India észak-keleti részén, a Brahmaputra két partja mentén fekszik hosszan elnyúlva. A terület ideális a teacserje számára; talaja nagyon termékeny, éghajlata meleg, és a páratartalom is nagy. Például a Darjeeling teával ellentétben, itt a második szüretbõl származó termés adja a legkiválóbb minõségû teát. Ezen a területen a kínai teacserje (camellia sinensis) termesztése nem járt sikerrel. Azonban az 1800-as évek derekán egy új teacserjét fedeztek fel, amelynek nagyobb, erõteljesebb levelei voltak, s amely sokkal jobban alkalmazkodott az itteni éghajlati viszonyokhoz, mint a kínai fajta. Így született meg a camellia assamica, az assami teacserje. Ez a fajta cserje már a harmadik évet követõen szüretelhetõ, míg mondjuk egy Darjeeleling teát csak a 4-6. év után lehet elõször szüretelni.

A legtöbb híres angol fekete tea indiai teából származik, amit aztán Angliában kevernek és ízesítenek. Az Assam teacserje nagyon elterjedt és sok helyen termesztik India szerte, az egyik legnagyobb exportmennyiséget ez a fajta teszi ki. Az Assam tea egy erõs fekete tea, melyet gazdag aromája és malátás íze tesz egyedivé. Elterjedt néhány helyen a tejjel és édesítõvel történõ fogyasztása, ami lágyabbá és selymesebbé teszi az ízét. Egyes keverékekben kenyai teával vegyítik, ami nagyon jól harmonizál az Assammal. Az Assam cserje felfedezése 1823-ban Robert Bruce nevéhez fûzõdik, aki a cserjét egy kereskedelmi utazása alkalmával a Rangpur környéki hegyekben fedezte fel, ami késõbb az Assam régió központja lett.

Robert Bruce megegyezett a helyi törzsi vezetõvel, hogy ellátja õt tealevelekkel a következõ utazása alatt, ami sajnos nem következett be. Habár testvére C. A. Bruce találkozott a törzsi vezetõvel, mialatt ott tartózkodott egy Brit hadihajó köteléken, a Burma ellen vívott háborúban 1824-ben. A legtöbb teamagot, amit Bruce kapott, elültette a kertjében, Sadiya-ban, de néhányat elküldött Jenkinsnek tanácsosnak, Ganhatiba. Késõbb néhányat elküldtek Calcuttába a botanikus kertnek, ahol Dr. N. Wallich megvizsgálta õket, és a levelük alapján a Camellia családba sorolta be a növényt. Habár õ úgy hitte, hogy nem ugyanaz a fajta, mint a Kínai tea palánta. Abban az idõben a tea Kínából érkezett Európába, ami viszonylag megdrágította a tea árát. Az angolok azon fáradoztak, hogy egy alternatív beszerzési forrást találjanak Kína mellett. Ezért 1834-ben megalapították a Tea Tanácsot, Lord William Bentinck, India kormányzója segédletével. A tanács tagjainak az volt a feladata, hogy egy megfelelõ helyet találjanak Indiában a teatermesztéséhez. Ennek eleget téve, Assam tartomány kormányzója Major F. Jenkins, célul tûzte ki, hogy felvállalja a tea termesztést Assam tartományban. Õ már látta a vadon élõ teacserjét Assam tartomány erdõiben, és a vad teacserje mintapéldányát a calcuttai botanikai kertben. Ilyen körülmények között Dr. Wallis-nak nem okozott problémát azonosítani a mintát, mint ugyanazt a honosított fajtát.

SIKKIM

Sikkim Darjeeling tartománnyal határos, attól északra terül el. Kisebb teatermesztõ vidék, amely a Darjeeling teával rokon, kellemes ízû, finom, erõsebb, gyümölcsös ízhatású teát ad.

DOOARS

India negyedik legnagyobb teatermesztõ vidéke, Sikkimtõl délkeletre terül el. Az innen származó tea enyhén gyümölcsös, egy kicsi assami ízhatással fûszerezve.

NILGIRI

Nilgiri India dél-nyugati részén található. A tartomány neve tamil nyelven kék hegyeket jelent. Az itteni teaültetvények egészen 2000m magasságig terülnek el. Az elsõ teagazdaságot, amely ma a Coonoor Tea Estatenevet viseli, 1854-ben hozták létre, amelyet hamarosan több is követett. Ma már több száz teagazdaság és ültetvény található a térségben. Nilgiriben csaknem négyszer annyi teát termesztenek, mint az észak-kelet indiai Darjeeling tarományban, s ez elsõsorban a terület trópusibb éghajlatának köszönhetõ. A térség hegyeinek magaslatain termesztett fekete tea az egyik legkiválóbb az indiai teák közül. A legjobb minõségû teatermés a monszunidõszakok közötti idõre esik, a száraz december-március idõszakban szüretelik le az egész éves termés mintegy 35 százalékát. A Nilgiri teából készül indiában a híres chai vagy masala chai (fûszeres tea), amelyet indiaiak milliói fogyasztanak reggeltõl estig. Az itt termesztett fekete tea erõsebb, de finom, kellemes gyümölcsös ízhatású, emiatt gyakran a ceyloni teához hasonlítják.

SRI LANKA (CEYLON)

Ceylon 1972-ben függetlenné vált, akkor nevezték el a szigetet Sri Lankának. A szigeten termesztett tea megtarthatta a Ceylon nevet, így a Sri Lankáról származó teát a mai napig is ceyloni teának nevezik. Sri Lanka három nevezetesebb teatermesztõ vidékkel rendelkezik, amelyek mind a sziget egyik legmagasabb hegyén, az Adams Peak-en találhatók: Nuwara Eliya, Dimbula és Uva. Az egyes vidékekrõl származó teáknak mind megvannak a saját, jellegzetes ízei. A Nuwara Eliya termõvidéken januárban és februárban szüretelik a finom, kellemes ízû teát, míg Dimbula egy kicsit erõsebb, aromásabb ízû teát ad. Az Uva területen a legjobb minõségû teát június és szeptember között szüretelik.

KENYA

Kenya úgy ismert, mint a tea világ fõvárosa. Több teát exportál, mint bármelyik más ország, beleértve Indiát, Kínát és Sri Lankát is. Kenyában a tea termesztésének központja Kericho, ami 7000 lábbal a tengerszint felett helyezkedik el. A terület kiváló klímája lehetõvé teszi, hogy nagy mennyiségû és kiváló minõségû teát termesszenek, a magas átlaghõmérséklet és a magas csapadékmennyiség következtében, ami a Viktória-tó közelsége magyaráz. A Kericho terület klímája azért is különleges, mert a tea szüretelését egész évben is lehetõvé teszi. Ezen a környéken a teát minden 17. napon lehet szüretelni, ellentétben a többi hellyel, ahol az elsõ és a második szüretelés az elterjedt. A kenyai teának egy kivételesen testes és markáns íze van.

INDONÉZIA

Indonézia egy több mint 17 000 szigetbõl álló iszlám ország, amely 1949-ben nyerte el függetlenségét. A szigetek állat- és növényvilága rendkívül változatos. Az innen származó tea története az 1820-as évekre nyúlik vissza, amikor is 1824-ben, az indonéz kormány megbízásából, a német Dr. Ch. Bernard hozzálátott egy kínai teaültetvény létrehozásához Jáva szigetén. Két évvel késõbb megérkeztek Kínából az elsõ teamagok és cserjék. A termesztést kínai szakértõk felügyelték, a teát kínai módszerek szerint termesztették. Az elsõ jávai teaszállítmányok az "Algier" nevû fregatton, 1835-ben indultak útnak, Hollandiába. 1878-ban az elsõ assami teacserje is "megérkezett" Jávára, ahol a késõbbiekben, - a kínaival történõ keresztezésnek köszönhetõen - egyre jobb minõségû teát tudtak termeszteni. A XX. század elsõ évtizedében megnõtt a tea iránti kereslet a világon. Az igények kiszolgálására Szumátra szigetén is ültetvényeket hoztak létre, s itt is megindulhatott a tea termesztése. A Szumátrán termesztett tea erõsebb és színesebb fõzetet adott, míg a jávai tea színe halványabb, viszont aromája erõsebb volt. Érdekesség, hogy a Szumátrán uralkodó éghajlati viszonyoknak köszönhetõen a szigeten egész évben közel azonos minõségû teát szüretelhetnek, míg a legfinomabb prémium jávai teát a július és október közötti idõszakban szüretelik.

MALÁJZIA

A kíváló minõségû maláj oolong teák híresek különleges és hosszan tartó aromájukról, amelyet a hatalmas hegyláncok lábainál elterülõ mangrove és esõerdõk borította területeknek köszönhet.

KÍNA

A kínai teakultúra, amely elsõsorban a zöldtea kultúráját jelenti, körülbelül 5000 évre tekinthet vissza. Kezdetben az uralkodók itala volt, élvezeti cikk. A kínai császárok elõszeretettel adtak ajándékba teát az udvarukban megforduló különbözõ népek követeinek, akik uralkodójuknak vitték aztán haza a becses kincset. Késõbb a teát gyógyszerként is alkalmazták. Fejfájás, vesekõ elleni jótékony hatását már korán felfedezték.

Késõbb a teázás már a nép körében is szokássá lett. A teagazdaságok elterjedésével a tea ára is megfizethetõvé vált, így a teázás szokása a szegényebb emberek körében is egyre inkább elterjedt. A tea eredetérõl több, egymásnak ellentmondó történetet is olvashatunk. A kínai Lu Yu (kb. 768 - 824), a Zen és a tea elsõ igazi mesterének a teáról szóló "Cha Ching" címû könyve tette a teát saját jogán igazán fontos és jelentõs cikké Kínában. A könyvben olvashatunk a teafûrõl, a tea hatásairól, a tea elkészítésérõl és ennek eszközeirõl.

A tea nagyon sokáig a kínai kultúra kizárólagos része volt, s az országnak gazdagságot hozott. Késõbb a háborúk és a korrupció miatt a tea "titka" a külvilág számára is ismertté vált. Kínából Európába elõször a Holland Kelet-Indiai Társaság hajóin érkezett a tea, valamikor a XVII. sz. elején. A XIX. században a kínai tea népszerûsége csökkent, elsõsorban az indiai Assam teának köszönhetõen. A kínaiak nem tudtak lépést tartani a tömegtermeléssel és a költséghatékony feldolgozási módszerekkel, amelyeket elsõsorban a britek vezettek be saját gyarmataikon.

A kínai zöldteát termesztõ tartományok közül Yunnan, Anhhui, Zhejiang és Fujian a legismertebbek. Már a Sung dinasztia idején (920-1280) felhasználták a jázminvirágot a zöldtea ízesítésére. A Kínai jázmintea világhírû, továbbá Kína az egyetlen ország, ahol rózsateát és lychee (egy gyümölcs fajta) teát is készítenek. Nagyon híres a füstös, vagy füstölt tea, a Lapsang Souchong is. Kínában elsõsorban a zöld teát termesztik és fogyasztják, de nagyon kiváló a kínai fekete tea is, mint például a Yunnan és a Keemum. A Kínából származó fekete tea kevesebb teint tartalmaz, és nem annyira erõs, mint más fekete teák.

NEPÁL

Nepál éghajlata rendkívül változatos; a déli területeken trópusi, a középsõ területeken húzódó völgyekben kellemes szubtrópusi, az északi területeken pedig majdnem sarkvidéki éghajlat uralkodik. Az 1860-es évek elején Nepál miniszterelnöke, Jung Bahadur Rana, Kínában tett látogatásáról a kínai császártól ajándékba kapott teamagvakkal tért haza. A magvakat egyik közeli rokonára, Gajraj Singh Thapa-ra Kelet-Nepál kormányzójára bízta. Itt hozták létre az elsõ ültetvényeket is, Ilamban és Soktimban. Az elsõ teafeldolgozó üzemet is itt alapították 1873-ban, amely még ma is itt található. Ma a hegyes vidékeken több mint 40 teagazdaság mûködik.

JAPÁN

Az elsõ teamagvak kínai buddhista szerzetesek révén kerültek Japánba 805-ben. Japánban a teát a XII. században kezdték termeszteni. Kezdetben a kínai módszerek szerint, fémserpenyõkben (kamairicha) szárították a leszüretelt leveleket. Késõbb, a sok hõforrást kihasználva, gõzzel végezték ezt a folyamatot. Legfontosabb termõterületként talán a festõi Fujijama hegy lábánál elterülõ Shizouka térségét lehetne megemlíteni. Japánban szinte kizárólag csak zöld teát termesztenek. Japán legnépszerûbb teája a Sencha. A klasszikus, úgynevezett mindennapi tea a Bancha, amely igen gazdag vas és kalcium tartalommal rendelkezik.

A legnemesebb és legkiválóbb zöld tea a Gyokuro, amely rendkívül magas tein tartalommal rendelkezik, s így igen erõs élénkítõ hatása van. Külön meg kell említenünk a japán Matcha teát, amely a japán teaszertartás teája. A Matcha tea portea, és a legkiválóbb, válogatott Gyokuro teából készül.

A Matcha port csészékbe öntik, majd ezután forró vízzel leforrázzák, egy kis bambuszseprûvel, az úgynevezett Matcha ecsettel felhabosítják, s így fogyasztják.

TAJVAN (FORMOSA)

Tajvan, korábbi portugál nevén Formosa szigete 36 000 négyzetkilométeren emelkedik ki a Dél-Kínai tengerbõl. A sziget éghajlata meleg, nedves, szubtrópusi. Domborzata hegyes, amely a teatermesztésnek ideális helyet biztosít. Tajvanra szintén Kínából érkeztek meg az elsõ teacserjék, még a XVII. század közepén. A szigeten több mint 300 éve termesztenek teát, ami mára az egyik legfõbb export cikk. Ma a teatermesztés fõ központja a Tajvan középsõ részén található Nantou tartomány, amelynek magas völgyeiben a családi teagazdaságok kiváló minõségû Kao-shan (magasföldi) oolong teát termesztenek, mint például a Dong-Ding, Ali Shan Cha, Jin Shan Cha stb. További fõ termõterületek Paipai, Taoyu és Hsinchu térségében találhatók. Érdekesség, hogy a kivitel legnagyobb része Japánba irányul.

BRAZÍLIA

Dél-Amerika legnagyobb országa, mintegy 7400 km hosszú atlanti-óceáni partszakasszal. A brazil, argentin, uruguay-i és paraguay-i gauchok élete szinte elképzelhetetlen dél-amerikai nemzeti itala, a mate tea nélkül. Brazília éghajlata általában meleg, párás, trópusi, megkülönbözetett esõs évszakokkal. A mate tea elfogyasztásának szertartását az itt élõ emberek az indiánok régi, tradicionális ceremóniái alapján végzik. A mate teát nem lehet gyorsan, sietve meginni, a tea elfogyasztásához békesség és nyugalom szükséges. A mate rendkívül gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, koffeint is tartalmaz, s így élénkítõ hatású is.

ARGENTÍNA

Argentína híres a lapacho teáról. Ezt az italt a lapacho fa belsõ kérgébõl nyerik. A fa elérheti a 30 méteres magasságot is, és akár 700 évig is élhet. A fa belsõ kérgében található anyagnak, a lapacholnak nagyon sok jótékony hatást tulajdonítanak. A lapacho tea nem tartalmaz teint.

DÉL-AFRIKA

Afrika nyugati partvidékén termesztik a rooibos, vagy angol nevén a redbush afrikai vörös teát. A növény, amelynek a kisebb ágait és tûszerû leveleit használják fel, a rekettye bokorhoz hasonló bokros növény, magassága körülbelül 1,5 méter. A rooibos tea nem tartalmaz teint, vörös színét a fermentációs eljárásnak köszönheti. A rooibost az 1950-es évektõl kezdve termesztik, s Európában is egyre népszerûbb a belõle készített tea. Az úgynevezett zöld rooibos ugyanarról a bokorról származik, de nem megy keresztül a fermentációs eljáráson.

Dél-Afrika teája az úgynevezett honeybush is, melynek méz illatot árasztó sárgás, zöldes cserjéje a déli hegyes vidékeket kedveli. Késõ nyár környékén a bokor leveleibõl, virágából és szárából készítik a honeybush teát. A honeybush tea a rooibos teához hasonlóan teinmentes.

PISA felmérés 2007

Ez azért elég megrázó, hogy a magyarok nem fejlődnek nagyon...Ezt úgy értem, hogy ahogy fejlődik a világ, meg vele együtt minden más is, a diákok ennyira nemfejlődnek ezzel.De, szerintem ez azzal is magyarázható-részben-hogy nem törődnek a tanulással, inkábn netezenek, tv-t néznek és ilyen dolgokkal töltik az idejüket.De, például én nem nagyon tudoktanulni, tőlünkelég messze van az iskola, de mégis ez a legközelebbi, 5-kor kelek, és 3-4 óra fele vagyok otthon, és nem tudok már semmire koncentrálni.Fáradt vagyok olyankor már, nyűgös, így nem lehet koncentrálni rá.Ez látszik is a jegyeimen, nem túl jók.Bár az általánosban 4-5 voltam, egyszerűen könnyebb volt minden.Manapság nem gondolják a diákok így fiatal fejjel fontosnak a tanulást, majd később jönnek rá mindenre.Majd bánni fogják nagyon hogy nem tanultak rendesen.De, ennek az egésznek más hetterei is lehetnek.Például otthoni, családból származó problémák, melyeket nem tud kezelni, vagy túl nehéznak érzi, és nem tud mellette tanulni.Még van sok-sok magyarázata, hogy miért nem fejlődünk, de az biztos, hogy nem javulunk, nem fejlődünk, ez így nem jó.Ez ellen valahogy cselekedni kéne, tenni kéne valamit ez ellen!Bár, nem tudják 100%-osan felvinni a gyerekek értelmi szintjét, tudását, de valamit azért mégis kéne ez ellen tenni!!Mert ha kimegy Magyarországról elveszik.Lehet nem mindennapos használatban vannak például a természettudományos dolgok, de ha elhanyagolja, rossz jegyeket kap, utálni fogja, és ki tudja?Lehet olyan pályára termett, csak elrontotta az egészet....

De, az is benne van a pakliban, hogy a tanárok rögzítik bennük rosszul az alapokat.

Nekem erről az egészről ez a véleményem, én így gondolom a dolgokat.